"...Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
halott vitézek lelke jár velünk.
Elôttünk száll az ős turul madár,
nem is lesz gát, és nem lesz akadály..."
"Űzenet Erdélyből"

... ha Árpád népéből való pusztai embert megkérdezték származásáról, belekezdett egy mondába az Árpádok ősapjáról; a turulról és elmondott egy másik mondát a hunok ősanyjáról Enechről. ... illendő, hogy minden magyar ember ismerje ezeket az ősi szövegeket:

"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..."

Az "Emese Álma" pogány mondát Anonymus jegyezte fel először. Fenti Emese ábrázolás a turulmadárral, az "Enciklopédia Humana Hungarica" sorozat első CD-ROM lemezborítóján jelent meg, és ugyanúgy mint a fenti szövegkivonatok László Gyula erdélyi származású történész tollából származnak. László Gyula nagy szakértelemmel és eleven rajzaival gazdagította elképzelésünket a jurtákban lakó, vadászó, halászó ősmagyarok életéről, viseletéről.

Útmutató a Kárpátmedencébe

Az ősi magyar mondavilágban -a fent idézett "Emese Álma" mondája mellett- máshol is találkozunk a magyarok ősi mitológiai 'szent' madarával a turulmadárral. Feltételezhetjük tehát, hogy komoly szerepet játszott őseink életében, ezen belül mindenképpen a vadászatban. De megtaláljuk azt női ruhadarabok mintái között valamint ruhát összefogó ősi csattleleten is.

Nem zárhatjuk ki annak a mondának valós hátterét sem, hogy honfoglaló őseinknek az útmutató turulmadarat kellett követni nyugat felé mindaddig amíg látták azt, s az a Kárpát-medencében tűnt el végleg szemeik elől.

Az Árpádok 'szent' madara a tatabányai sziklaszírtől kémleli a határt...

Honfoglalási millennium és azután

Míg Árpád-házi királyainkat ábrázoló festményeken többször látjuk családi címerükben a turulmadarat, az Árpád-ház kihalása után mintha eltűnt volna ez a szimbólum a magyar heraldikából.

Amikor 1906-ban, tehát a múlt század elején, az ország a honfoglalás millenniumát ünnepelte, apáink újra emlékeztek az Árpádok címerének madár-szimbólumára. A Kárpátmedence több részén állítottak azidőtájt az Árpád-szimbólumnak emléket: a tatabányai sziklákon, a budai várban, az ungvári várban, stb.

A Donáth Gyula alkotta tatabányai szobor felállításának helyszínét illetőleg a történelem úgy tudja, hogy Árpád valószínűleg Bánhida térségében győzte le Szvatopluk morva fejedelem seregeit. Az ungvári térségről pedig Anonymus szerint úgy tudjuk, hogy itt adta át Álmos a vezéri hatalmat fiának Árpádnak.]

De helyet kapott országszerte a turulmadár számos katonai hősi emlékműben is, egy közelmúlti példája ennek dunántúli a Monostorapátiban nemrégiben emelt II. világháborús emlékmű.

Mindamellett több hazafias egyesület címerében megtaláljuk a kardot markoló turulmadarat, nemes célokért megfogalmazott harckézséget szimbolizálva.

Végül hány magyar dal szövegében emlékezünk az őseinket kisérő turulmadárra? Újkeltű pl. a Magyarok Madara című dal, de nem utolsó sorban gondolunk a turulmadárra a Székely Himnusz-ban is...

Az erdélyi Hargita megyében 1905. október 8-án avatták föl a csíkszeredai Tamás József építész tervei szerint készült emlékoszlopot. Az emlékmű az 1764. január 7.-i, császári katonaság által védtelenül lekaszabolt Csík és Háromszék 200 székely vértanúnak állít emléket.

A közelmúltban ünnepelt, a szentistváni államalapítás millenniumi évfordulójának idején újból reflektor fénybe került az ősi magyar mitológia szent madara. A tatabányai turulmadár régi ábrázolásait felújították, így a turulmadár aranykoronája is újra fénylik!

Új évezred

2000-ben figyelmet kapott a turulmadár a hazájukért tenni akaró magyarok más köreitől is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (1974) minden évben kinevez egy madarat az "év madarának". 2000-ben a kerecsensólyom, azaz a turulmadár került megfigyeléseik központjába.

Sokáig fog még a szakmai vita arról tartani, hogy az ázsiai havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos, gyorsröptű, szilaj kerecsensólyom volt őseink vadászmadara. Utóbbiról tudjuk, hogy a Kárpátmedence valóban legnyugatibb előfordulási helye, az előbbi nem fordul elő a Kárpátmedencében.

Természetvédőinknek köszönhető, hogy ma kb. 120 kerecsensólyom fészket tartanak ismét nyilván az országban, míg néhány évtizeddel ezelőtt a kihalás fenyegette.

Ha "fészket" emlegetünk tudnunk kell, hogy a kerecsensólyom nem épít saját fészket, hanem meglévőkbe költözik be. És, hogy ott esetenkint kiválóan érzik magukat, arról tanuskodnak a madárvédők alábbi felvételei.

 (Forrás: Hunnia - Igazságot Magyarországnak)